Újra és újra rólad álmodom,
De nem tudom, ki vagy.
Tehetetlenségemben fejem fogom,
Egyre csak téged látlak.
Meg akarlak érinteni téged,
Ölelni, ameddig lehet.
Excalibur téged kíván,
Gyere ide, Arthur király!
Ismeretlen dátum
Az utolsó két sortól eltekintve egész érdekes vers. A hátteréről annyit, hogy ezt még általános iskolában írtam, azután, hogy elmentem egy nyílt napra az egyik helyi gimnáziumba. Álmomban egy full feketébe öltözött fekete alakot láttam, aki ebben az iskolában volt, és hívott engem. Emiatt az álom miatt választottam azt az iskolát (tudom, tudom, butaság, de fiatalabb énem rajongott az ilyen "rejtélyekért").
Érdekesség, hogy ez az alak lett később a történeteimben az egyik fő antagonista. Most csak annyit árulok el, hogy a monogramja AMA ;) Remélem, nemsokára képregény formájában is megmutathatom, ki ő.
Kicuka tollából - írói blogom
2017. december 19., kedd
2017. december 18., hétfő
A bolond farkas visszanéz
Vadász, vadász,
Lépj már tovább,
Gyere, gyere,
Légy most gyerek!
Járok, járok,
Farkastáncot,
Te is, te is,
Nevess megint!
2011. március 4.
*Nagy sóhaj* Az ironikus ebben a mini versben az, hogy szerintem a "Lépj már tovább" sor egyszerre utal arra, hogy a srác még mindig egy bizonyos másik lány után kajtat, meg arra, hogy én sem tudok továbblépni a fiútól. Ez persze csak spekuláció, de ha belegondoltok, igaz.
Másik dolog; észrevettétek, ha vidám voltam, rövidebb verseket írtam? Hmm...
Lépj már tovább,
Gyere, gyere,
Légy most gyerek!
Járok, járok,
Farkastáncot,
Te is, te is,
Nevess megint!
2011. március 4.
*Nagy sóhaj* Az ironikus ebben a mini versben az, hogy szerintem a "Lépj már tovább" sor egyszerre utal arra, hogy a srác még mindig egy bizonyos másik lány után kajtat, meg arra, hogy én sem tudok továbblépni a fiútól. Ez persze csak spekuláció, de ha belegondoltok, igaz.
Másik dolog; észrevettétek, ha vidám voltam, rövidebb verseket írtam? Hmm...
2017. december 11., hétfő
Szeretem...
Szeretem a hajnal tüzét,
Szeretem szemed csillogását,
Szeretem kezed melegét,
Szeretem a Nap sugarát.
Cím nélküli, ismeretlen dátumú epigramma. Valószínűleg az előző vers után írtam közvetlenül; ezt onnan sejtem, hogy az ottani pozitivitás itt is jelen van.
Ne aggódjatok, nemsokára újból visszatérünk a nyál és a tinédzserkori szenvedés tengerébe... azaz bocsánat, Szenvedés Tengerébe. Muhahahahaha!
Szeretem szemed csillogását,
Szeretem kezed melegét,
Szeretem a Nap sugarát.
Cím nélküli, ismeretlen dátumú epigramma. Valószínűleg az előző vers után írtam közvetlenül; ezt onnan sejtem, hogy az ottani pozitivitás itt is jelen van.
Ne aggódjatok, nemsokára újból visszatérünk a nyál és a tinédzserkori szenvedés tengerébe... azaz bocsánat, Szenvedés Tengerébe. Muhahahahaha!
2017. december 9., szombat
Tükörkép
Mit látsz a tükörben?
Elhízott embert,
Ki már öreg?
Én csak azt látom,
Hogy nevetek,
És szép vagyok.
Mit látsz a tükörben?
A szürke valóságot,
A romlott Földet?
Én csak azt látom,
A világ egy színpad
És egy szerepet játszok.
Mit látsz a tükörben?
Semmit sem,
Mert a tükör üres?
Én csak azt látom,
Szép az élet,
És én önmagam vagyok.
2011. március 3.
Megjegyzésképp odaírtam, hogy a páratlan versszakok a múlt kérdései, a párosak pedig a jelen válaszai. Az egész vers egy búcsú a múlttól. Ahhoz képest, milyen fiatalon írtam, szerintem az üzenet elég fontos :)
Jó, mondjuk azt a Shakespeare-referenciát kihagyhattam volna, kicsit megtöri a hangulatot :D De úgy érzem, ez a versem egy csiszolatlan ékkő, amihez lehet vissza kéne térnem valamikor a későbbiekben (főleg azért, mert még ma is releváns).
Elhízott embert,
Ki már öreg?
Én csak azt látom,
Hogy nevetek,
És szép vagyok.
Mit látsz a tükörben?
A szürke valóságot,
A romlott Földet?
Én csak azt látom,
A világ egy színpad
És egy szerepet játszok.
Mit látsz a tükörben?
Semmit sem,
Mert a tükör üres?
Én csak azt látom,
Szép az élet,
És én önmagam vagyok.
2011. március 3.
Megjegyzésképp odaírtam, hogy a páratlan versszakok a múlt kérdései, a párosak pedig a jelen válaszai. Az egész vers egy búcsú a múlttól. Ahhoz képest, milyen fiatalon írtam, szerintem az üzenet elég fontos :)
Jó, mondjuk azt a Shakespeare-referenciát kihagyhattam volna, kicsit megtöri a hangulatot :D De úgy érzem, ez a versem egy csiszolatlan ékkő, amihez lehet vissza kéne térnem valamikor a későbbiekben (főleg azért, mert még ma is releváns).
Közérdekű közlemény
Tudom, tudom, már egy jó ideje nem töltöttem fel semmit, de mindig elfelejtettem, meg ha eszembe is jutott, piszok lusta voltam gépelni :( Lehet, hogy nem mindennap lesz ezentúl frissítés, de ne aggódjon senki, nem tűnök el megint évekre. ;)
2017. december 6., szerda
2. Mondolat
Néhanapján emlékeztetnek rá, hogy bármennyire szeretem a fiú barátaimat, ők inkább tekintenek engem valaki barátnőjének vagy csak simán lánynak; hogy én sohasem lehetek teljes tagja a baráti körüknek.
2017. november 30., csütörtök
Lávavágyak
Őt a forrongó mélység szülte,
Őrjöngő lánggal ég,
Rideg komolyság sem hűti le,
Ez egy igazi heves érzés.
A valódi szerelem pont ilyen,
Felégetné a világot,
Ha az ember nem lenne hideg,
Növesztene gyönyörű virágot.
A pusztítása után
Lánggá válnak a növények,
Senki nem lép sután,
Élesednek a fények.
2011. március 2.
Nem bírom, mennyi ilyen van még? :'D Ez legalább egy fokkal jobb, mint az előző vers, de még mindig rettenetesen nyálas.
Őrjöngő lánggal ég,
Rideg komolyság sem hűti le,
Ez egy igazi heves érzés.
A valódi szerelem pont ilyen,
Felégetné a világot,
Ha az ember nem lenne hideg,
Növesztene gyönyörű virágot.
A pusztítása után
Lánggá válnak a növények,
Senki nem lép sután,
Élesednek a fények.
2011. március 2.
Nem bírom, mennyi ilyen van még? :'D Ez legalább egy fokkal jobb, mint az előző vers, de még mindig rettenetesen nyálas.
2017. november 29., szerda
Érzelemcsapda
A vadász kedves, szép,
Örökké vele lennék.
Farkaslelkem rá vágyik,
Szeretném igazán szeretni.
Bűvölő csapdát tesz ki,
Senki nem tud ellenállni.
Engem egy esős napon talált,
Azóta érzek mély hálát.
De ő észre sem vesz,
Hiszen nem vagyok öleb.
Farkas volnék, termetes,
Nem aranyos kutyagyerek.
Én bolond, én balga,
Beleszerettem a vadászba.
De ő észre sem vesz,
Hiszen nem vagyok öleb.
2011. március 2.
Őszintén mondom, az egész ciklusról fogalmam sincs, kinek írtam. Nem tudom, ezen járatom már napok óta az agyam, de ötletem sincs. Látszólag viszont jól bele voltam zúgva az illetőbe.
Külön örömmel tölt el, hogy a borzalmas "ölebes" sort megismételtem, megmutatja, milyen szinten is áll ez a vers. xD
Örökké vele lennék.
Farkaslelkem rá vágyik,
Szeretném igazán szeretni.
Bűvölő csapdát tesz ki,
Senki nem tud ellenállni.
Engem egy esős napon talált,
Azóta érzek mély hálát.
De ő észre sem vesz,
Hiszen nem vagyok öleb.
Farkas volnék, termetes,
Nem aranyos kutyagyerek.
Én bolond, én balga,
Beleszerettem a vadászba.
De ő észre sem vesz,
Hiszen nem vagyok öleb.
2011. március 2.
Őszintén mondom, az egész ciklusról fogalmam sincs, kinek írtam. Nem tudom, ezen járatom már napok óta az agyam, de ötletem sincs. Látszólag viszont jól bele voltam zúgva az illetőbe.
Külön örömmel tölt el, hogy a borzalmas "ölebes" sort megismételtem, megmutatja, milyen szinten is áll ez a vers. xD
2017. november 28., kedd
A bolond farkas tánca
Alkony után
Jő az éj,
Látszik már
A csillagos ég.
Tiltott nekem
Ez a vágy,
A szerelem
Viszont nem vár.
Félve lopok
Egy pillantást,
Ha lebukok,
Az fájna ám.
Hagyj békén,
Forró kéj,
Lelkem ellép,
De követ a kéj.
2011. február 28.
Ó, hát elérkeztünk a Vadász-ciklus első nagy verséhez. :'D Szerencsére ez már nem olyan rettenetesen cukormázas, de azért határeset. A harmadik versszak itt a fénypont: "Ha lebukok/Az fájna ám". Annyira látszik, hogy kerestem a rímeket xD
A hab a tortán pedig az, hogy a ver alá valamikor odaírtam "Nem felejtek." De ma már fogalmam sincs, kinek írtam a verset, kibe voltam belezúgva és kire kéne haragudni, mert nem vesz észre. Ó, az irónia, Idő.
Jő az éj,
Látszik már
A csillagos ég.
Tiltott nekem
Ez a vágy,
A szerelem
Viszont nem vár.
Félve lopok
Egy pillantást,
Ha lebukok,
Az fájna ám.
Hagyj békén,
Forró kéj,
Lelkem ellép,
De követ a kéj.
2011. február 28.
Ó, hát elérkeztünk a Vadász-ciklus első nagy verséhez. :'D Szerencsére ez már nem olyan rettenetesen cukormázas, de azért határeset. A harmadik versszak itt a fénypont: "Ha lebukok/Az fájna ám". Annyira látszik, hogy kerestem a rímeket xD
A hab a tortán pedig az, hogy a ver alá valamikor odaírtam "Nem felejtek." De ma már fogalmam sincs, kinek írtam a verset, kibe voltam belezúgva és kire kéne haragudni, mert nem vesz észre. Ó, az irónia, Idő.
2017. november 27., hétfő
Egy hajó ez...
Egy hajó ez, min ringunk,
A messzi Vágyak Tengerén,
Vizet szelve elhagyjuk
Magánynak szigetét.
A hűs habokba belelóg
Sápadt kis kezem,
El nem mondható
Mennyire kellesz nekem.
"Tied vagyok mindenestől"-
Nyitnám számat szóra,
De te ezzel nem törődsz,
Inkább hívsz egy csókra.
Egy hajó ez, min ringunk,
A messzi Vágyak Tengerén,
Nem élünk mi mások,
Csak egymás szerelmén.
2011. február 25.
...........
...
..
.
Bocsánat, csak elmentem szivárványt köpni. Ennél nyálasabb, cukormázas szerelmes verset még életemben nem olvastam. Arról nem is beszélve, hogy visszatértek a Szimbólumok, amiktől herótom van :'D Remélem, ez volt az első és utolsó ilyen művem, bár szerintem a nyáltól nm fogunk megszabadulni még egy pár évig. Éljen a kamaszkor, igaz?
A messzi Vágyak Tengerén,
Vizet szelve elhagyjuk
Magánynak szigetét.
A hűs habokba belelóg
Sápadt kis kezem,
El nem mondható
Mennyire kellesz nekem.
"Tied vagyok mindenestől"-
Nyitnám számat szóra,
De te ezzel nem törődsz,
Inkább hívsz egy csókra.
Egy hajó ez, min ringunk,
A messzi Vágyak Tengerén,
Nem élünk mi mások,
Csak egymás szerelmén.
2011. február 25.
...........
...
..
.
Bocsánat, csak elmentem szivárványt köpni. Ennél nyálasabb, cukormázas szerelmes verset még életemben nem olvastam. Arról nem is beszélve, hogy visszatértek a Szimbólumok, amiktől herótom van :'D Remélem, ez volt az első és utolsó ilyen művem, bár szerintem a nyáltól nm fogunk megszabadulni még egy pár évig. Éljen a kamaszkor, igaz?
2017. november 26., vasárnap
Az Igazinak
Hó hullott az égből,
Madár bukott alá az égből.
Gyere velem kedves,
Gyere, ha igazán szeretsz!
Nézz a csillagos égre,
Utána fogj kézen.
Együtt sétáljunk szabadon,
Míg el nem fáradunk.
A hold szépen világít,
Arcodon hópehely virít.
Nézem aztán olvadását,
S szemed csillogását.
Átölelsz gyengéden,
Mosolygok szerényen,
Végre megcsókolsz.
A világ így már jó.
Ismeretlen dátum
Mivel úgy terveztem, hogy ez egy cenzúrázatlan, kiteregetős oldal lesz a műveimnek, így bevallom: ezt a verset egy manga karakternek írtam, akibe teljesen bele voltam zúgva. :D Igen, régebben ilyen szerelmetes lélek voltam, aki jó nyálas verseket írt. A második versszak a fénypont, olyan gyermekien együgyű képek vannak benne, hogy az már aranyos.
Madár bukott alá az égből.
Gyere velem kedves,
Gyere, ha igazán szeretsz!
Nézz a csillagos égre,
Utána fogj kézen.
Együtt sétáljunk szabadon,
Míg el nem fáradunk.
A hold szépen világít,
Arcodon hópehely virít.
Nézem aztán olvadását,
S szemed csillogását.
Átölelsz gyengéden,
Mosolygok szerényen,
Végre megcsókolsz.
A világ így már jó.
Ismeretlen dátum
Mivel úgy terveztem, hogy ez egy cenzúrázatlan, kiteregetős oldal lesz a műveimnek, így bevallom: ezt a verset egy manga karakternek írtam, akibe teljesen bele voltam zúgva. :D Igen, régebben ilyen szerelmetes lélek voltam, aki jó nyálas verseket írt. A második versszak a fénypont, olyan gyermekien együgyű képek vannak benne, hogy az már aranyos.
2017. november 25., szombat
Lélek-ének
Földünk rút, kénköves pokla
Haláltáncot lejt előttünk,
Aerumnosus, exuberans,
Mi szerencsétlenek lettünk.
Mérgek között szaladozva,
Régi nyelvet nem beszélünk!
Aerumnosus, exuberans,
Pusztulásunk felé megyünk.
Ó, Halálisten, jöjj hamar,
Vess szenvedésünknek véget!
Aerumnosus, exuberans,
És végre eljön a béke.
Ismeretlen dátum
Ezt a verset egy régi, befejezetlen (milyen más van?) sztorimhoz írtam. Lényegében egy poszt-apokaliptikus világról szól, ahol (a többi ilyen történettel ellentétben) a középkornak megfelelő időkben következett be a nagy katasztrófa. A társadalom megragadt a feudalizmusnál, és az ehhez köthető hierarchiánál.
Exuberansnak és aerumnosusnak neveztem (ha jól emlékszem) a földesurakat és a zsiványokat (vagy lázadó jobbágyokat, már nem tudom). Még az is lehet, hogy egyszer újraírom a sztorit. :) Viszont akkor az utolsó versszakban megváltoztatom azt a borzalmas "halálisten" szót. Lesz belőle Amun-Nova, úgyis ő a legszerteágazóbb történetemben a Lélek Fogalma. De erről majd később. ;)
Haláltáncot lejt előttünk,
Aerumnosus, exuberans,
Mi szerencsétlenek lettünk.
Mérgek között szaladozva,
Régi nyelvet nem beszélünk!
Aerumnosus, exuberans,
Pusztulásunk felé megyünk.
Ó, Halálisten, jöjj hamar,
Vess szenvedésünknek véget!
Aerumnosus, exuberans,
És végre eljön a béke.
Ismeretlen dátum
Ezt a verset egy régi, befejezetlen (milyen más van?) sztorimhoz írtam. Lényegében egy poszt-apokaliptikus világról szól, ahol (a többi ilyen történettel ellentétben) a középkornak megfelelő időkben következett be a nagy katasztrófa. A társadalom megragadt a feudalizmusnál, és az ehhez köthető hierarchiánál.
Exuberansnak és aerumnosusnak neveztem (ha jól emlékszem) a földesurakat és a zsiványokat (vagy lázadó jobbágyokat, már nem tudom). Még az is lehet, hogy egyszer újraírom a sztorit. :) Viszont akkor az utolsó versszakban megváltoztatom azt a borzalmas "halálisten" szót. Lesz belőle Amun-Nova, úgyis ő a legszerteágazóbb történetemben a Lélek Fogalma. De erről majd később. ;)
2017. november 24., péntek
Első kérdés
Mit gondoljak terólad,
Ha úgy viselkedsz
Néha, mint dúvad,
Máskor angyalian nevetsz?
Azt hittem, nem létezel,
Képzeletem szült,
De én is tévedek,
S egymást is ismerjük.
Hasonlítasz hozzá,
A Szereplőmhöz,
Ne játssz velem tovább,
Mert megőrülök!
2010. november 16.
A sztori emögött e vers mögött az, hogy egy fiú (fogalmam sincs már, kicsoda) úgy nézett ki és úgy viselkedett, mint egy régi történetemben az egyik karakter (fogalmam sincs, melyik sztori az). Ezt is csak onnan tudom amúgy, hogy írtam egy lábjegyzetet a vers alá.
"S egymást is ismerjük." Ez a legjobb sor. xD Szinte átüt a képernyőn a költői tehetség.
Ha úgy viselkedsz
Néha, mint dúvad,
Máskor angyalian nevetsz?
Azt hittem, nem létezel,
Képzeletem szült,
De én is tévedek,
S egymást is ismerjük.
Hasonlítasz hozzá,
A Szereplőmhöz,
Ne játssz velem tovább,
Mert megőrülök!
2010. november 16.
A sztori emögött e vers mögött az, hogy egy fiú (fogalmam sincs már, kicsoda) úgy nézett ki és úgy viselkedett, mint egy régi történetemben az egyik karakter (fogalmam sincs, melyik sztori az). Ezt is csak onnan tudom amúgy, hogy írtam egy lábjegyzetet a vers alá.
"S egymást is ismerjük." Ez a legjobb sor. xD Szinte átüt a képernyőn a költői tehetség.
2017. november 23., csütörtök
Szívem világa
Ki százszor átúszta a Bánat Tengerét,
Kit nem dicsértek soha, amit tesz, szép,
Hogyan értse meg a szabályokat,
Melyek Szent Boldogság nyelvén íródtak?
Ó, hogy vágyom Öröm cifra tornyai után!
S állok végtelen időkig előtte sután.
Várom, nyíljon ki a díszes ajtó,
Várom, mikor bújhatok elő rejtekem alól.
Kagylóhéjamban reménykedek naponta:
Bebocsátást enged-e eme palota?
De ahogy nézem a Boldogság Szigetét,
Látom, oly' távol van az még!
Visszaúszom hát a Bánat Tengerén,
Könnykezem súrolja bús szigetét,
Mikoron száz és száz lélek sír fel,
Mert az Öröm Madara érint meg.
Ismeretlen dátum
Hát igen, mostantól fogva kicsit depisebb versek következnek. Beléptünk a kamaszkorba, a szerelmek, csalódások és harag korába. :D Ehhez a vershez csak annyit mondanék, hogy... Mi az istenért kellett minden Fontos Dolgot nagy betűvel írni?! Azt hittem, hogy az olvasó olyan hülye, hogy nem képes felfogni a szimbólumokat? Bahhh!
Kit nem dicsértek soha, amit tesz, szép,
Hogyan értse meg a szabályokat,
Melyek Szent Boldogság nyelvén íródtak?
Ó, hogy vágyom Öröm cifra tornyai után!
S állok végtelen időkig előtte sután.
Várom, nyíljon ki a díszes ajtó,
Várom, mikor bújhatok elő rejtekem alól.
Kagylóhéjamban reménykedek naponta:
Bebocsátást enged-e eme palota?
De ahogy nézem a Boldogság Szigetét,
Látom, oly' távol van az még!
Visszaúszom hát a Bánat Tengerén,
Könnykezem súrolja bús szigetét,
Mikoron száz és száz lélek sír fel,
Mert az Öröm Madara érint meg.
Ismeretlen dátum
Hát igen, mostantól fogva kicsit depisebb versek következnek. Beléptünk a kamaszkorba, a szerelmek, csalódások és harag korába. :D Ehhez a vershez csak annyit mondanék, hogy... Mi az istenért kellett minden Fontos Dolgot nagy betűvel írni?! Azt hittem, hogy az olvasó olyan hülye, hogy nem képes felfogni a szimbólumokat? Bahhh!
2017. november 22., szerda
Pici cica
A pici cica leesett a fáról,
Felmászni rá is kár volt.
Töpszli mocsok macsek,
Nincs agya sem.
Megmászta a francos fát,
És vigyorgott, mint a koponyák:
"Hahaha, én fent vagyok!
Ezért emlékérmet kapok!"
Öröme addig tartott,
Míg suhogást nem hallott.
"Azta, basszus, a szél!
Egy egész fuvallat tör felém!
Ááá! Leesek! Esek! Estem..."
Toccs!
A pici cica leesett a fáról,
Felmászni rá is kár volt.
Ismeretlen dátum
Ismét egy kedvencem. Ezt a verset kéretik magas, kényes hangon olvasni úgy, hogy az s-eid élesen sípoljanak. Az első mondatot egyik volt osztálytársam kiparodizálására találtam ki, aki pontosan így beszélt. Tudom, gonoszság, de legalább ismét egy (számomra) emlékezetes dolgot alkottam. :)
Felmászni rá is kár volt.
Töpszli mocsok macsek,
Nincs agya sem.
Megmászta a francos fát,
És vigyorgott, mint a koponyák:
"Hahaha, én fent vagyok!
Ezért emlékérmet kapok!"
Öröme addig tartott,
Míg suhogást nem hallott.
"Azta, basszus, a szél!
Egy egész fuvallat tör felém!
Ááá! Leesek! Esek! Estem..."
Toccs!
A pici cica leesett a fáról,
Felmászni rá is kár volt.
Ismeretlen dátum
Ismét egy kedvencem. Ezt a verset kéretik magas, kényes hangon olvasni úgy, hogy az s-eid élesen sípoljanak. Az első mondatot egyik volt osztálytársam kiparodizálására találtam ki, aki pontosan így beszélt. Tudom, gonoszság, de legalább ismét egy (számomra) emlékezetes dolgot alkottam. :)
2017. november 21., kedd
Északi kunyhó
Homályos falak közt
Ül egy sápadt alak,
Fejében gondolatössz
Arról, mi lesz ma.
Szeme ráng, cikázik,
Arcán őrület jele;
Ajtaját betörik,
Fekete halál nevet.
Fény villan, zöldes,
Az alak kiált,
Hiába, nem lehet,
Lelke elszállt.
Fekete halál belép,
Két szeme csillog,
Égre viszi Ő jelét,
A Sötét Billogot.
Munkájának vége,
Előtte fekszik a halott.
Nyugodj békében,
Igor Karkarov!
Ismeretlen dátum
Oké, nem tagadom, ez az egyik kedvenc versem. :D Barátnőm (szia, Konek <3) még ma is fel tudja idézni a sorait, és ez hihetetlen örömmel tölt el. Vagyis jobban mondva, örömömben és izgatottságomban vigyorgok és ugrándozok.
Na jó, elég a pampogásból, olvassátok! <3
Ül egy sápadt alak,
Fejében gondolatössz
Arról, mi lesz ma.
Szeme ráng, cikázik,
Arcán őrület jele;
Ajtaját betörik,
Fekete halál nevet.
Fény villan, zöldes,
Az alak kiált,
Hiába, nem lehet,
Lelke elszállt.
Fekete halál belép,
Két szeme csillog,
Égre viszi Ő jelét,
A Sötét Billogot.
Munkájának vége,
Előtte fekszik a halott.
Nyugodj békében,
Igor Karkarov!
Ismeretlen dátum
Oké, nem tagadom, ez az egyik kedvenc versem. :D Barátnőm (szia, Konek <3) még ma is fel tudja idézni a sorait, és ez hihetetlen örömmel tölt el. Vagyis jobban mondva, örömömben és izgatottságomban vigyorgok és ugrándozok.
Na jó, elég a pampogásból, olvassátok! <3
2017. november 20., hétfő
Vadász-epigramma
Farkasom lába remeg,
Vágtája közben liheg,
Foga éhesen villan,
De a nyúl elillan.
Ismeretlen dátum
No, ezzel el is érkeztünk az (eddig) utolsó epigrammához. Azt nem tudom, hogy valóban ismeretlen volt-e a dátum már, mire ezt bevéstem a könyvbe, vagy egyszerűen titokzatos akartam lenni. Majd meglátjátok, miért mondom ezt, de megsúgok valamit: Vadász-ciklus.
Vágtája közben liheg,
Foga éhesen villan,
De a nyúl elillan.
Ismeretlen dátum
No, ezzel el is érkeztünk az (eddig) utolsó epigrammához. Azt nem tudom, hogy valóban ismeretlen volt-e a dátum már, mire ezt bevéstem a könyvbe, vagy egyszerűen titokzatos akartam lenni. Majd meglátjátok, miért mondom ezt, de megsúgok valamit: Vadász-ciklus.
2017. november 19., vasárnap
Steve négysorosa
Piros szemem, hegyes fogam,
Szívem vérért kiált,
Gyönyörű száj, illatos haj,
A lányt nem bántanám.
2010. november 15.
Ismét egy elfeledett sztorimból valamiféle rettenetesen nyálas karakterhez írt apró epigramma. Ígérem, ez az utolsó ilyen Alkonyat-korszakos karakterem. :D Azt nem ígérem viszont, hogy ennél nem lesz rosszabb. ;)
Szívem vérért kiált,
Gyönyörű száj, illatos haj,
A lányt nem bántanám.
2010. november 15.
Ismét egy elfeledett sztorimból valamiféle rettenetesen nyálas karakterhez írt apró epigramma. Ígérem, ez az utolsó ilyen Alkonyat-korszakos karakterem. :D Azt nem ígérem viszont, hogy ennél nem lesz rosszabb. ;)
2017. november 18., szombat
Jared négysorosa
Sötét, fekete világ
Nevetés tovaszáll,
Megsimítom arcod,
De nem látom mosolyod.
2010. november 15.
Valamiféle rövid versike egyik régi történetemhez. Már azt se tudom, mi volt a sztori címe, de valószínűleg hasonló lehetett az Alkonyathoz. Igen, az abban a korszakban íródott, mikor az Alkonyat még menőnek számított. :D
Nevetés tovaszáll,
Megsimítom arcod,
De nem látom mosolyod.
2010. november 15.
Valamiféle rövid versike egyik régi történetemhez. Már azt se tudom, mi volt a sztori címe, de valószínűleg hasonló lehetett az Alkonyathoz. Igen, az abban a korszakban íródott, mikor az Alkonyat még menőnek számított. :D
2017. november 17., péntek
Ebigramma
Közösség által elismert,
Címeres idióta,
Kire ha rájön az ötperc,
Be nem áll a szája.
A költő magáról
2010. április 29.
Áh, legalább volt önkritikám :') Igaz, az még most is van, de akkoriban, főleg az megelőző rémtettek után jó látni, hogy legalább nem dicsekedem "szép/csodálatos" verseimmel.
Címeres idióta,
Kire ha rájön az ötperc,
Be nem áll a szája.
A költő magáról
2010. április 29.
Áh, legalább volt önkritikám :') Igaz, az még most is van, de akkoriban, főleg az megelőző rémtettek után jó látni, hogy legalább nem dicsekedem "szép/csodálatos" verseimmel.
2017. november 16., csütörtök
Kecskevers
Megkeresem ételem,
Mely nekem kell-mek-mek.
Egy eleven eb elemelte!
Egek! ne egye meg-mek-mek!
Erre lesz! Megkerestem!
Szerencse! nem tépett bele.
Ezt én ezennel elveszem.
Leléptem, mek-mek-mek!
Kecskekeksz eledelem neve,
Nem ettem egy esztendeje!
De ez egy eszperente vers,
Ezennel: hemm-mek-mek!
2010. április 22.
Én már erre nem mondok semmit xD Jó, a kecskekekszes és az azutáni sor egész jó lett, de a többi... Komolyan mondom, 2010. április 22. egy fekete nap volt a költészet világában. Szerencsére ezután már kissé megkomolyodtam (legalábbis ahogy olvastam, azt éreztem). Az elkövetkezendő pár napban epigrammákat fogok hozni. Nem írom őket le egyben, mert a rövid művek is megérdemlik a saját önálló bejegyzésüket ;)
Mely nekem kell-mek-mek.
Egy eleven eb elemelte!
Egek! ne egye meg-mek-mek!
Erre lesz! Megkerestem!
Szerencse! nem tépett bele.
Ezt én ezennel elveszem.
Leléptem, mek-mek-mek!
Kecskekeksz eledelem neve,
Nem ettem egy esztendeje!
De ez egy eszperente vers,
Ezennel: hemm-mek-mek!
2010. április 22.
Én már erre nem mondok semmit xD Jó, a kecskekekszes és az azutáni sor egész jó lett, de a többi... Komolyan mondom, 2010. április 22. egy fekete nap volt a költészet világában. Szerencsére ezután már kissé megkomolyodtam (legalábbis ahogy olvastam, azt éreztem). Az elkövetkezendő pár napban epigrammákat fogok hozni. Nem írom őket le egyben, mert a rövid művek is megérdemlik a saját önálló bejegyzésüket ;)
2017. november 15., szerda
Deidara
Agyagmadár, agyagpók,
Milyen szemrevelók!
Mindet ő teremtette,
A robbantás művészlelke.
Katsu!
Bumm!
Mindenfelé száll a füst,
S mikor végre mind eltűnt,
Látható a bomba nyoma.
Égésnyomos füves puszta.
Katsu!
Bumm!
Ha neked ez kell, hát tessék!
Csak aztán meg ne égjél!
Megint csak vigyorogsz.
Mire készülsz most?
Katsu!
Bumm!
2010. április 22.
Te jóságos ég, miért írtam én ennyi borzalmat? xD Mint valami rossz fandom-dokumentumfilm egyik szegmense, olyanok ezek a versek. "Ne feledjük a Naruto-fandom poétáit sem, melyek közül kitűnik egy fiatal lány. Verseinek olvasása heveny röhögőgörcsöt váltott ki a mit sem sejtő emberekből."
És ezt egy napon írtam az előzővel. Sőt, még egy harmadik vers is van 22-ről! Rettenetes...
Milyen szemrevelók!
Mindet ő teremtette,
A robbantás művészlelke.
Katsu!
Bumm!
Mindenfelé száll a füst,
S mikor végre mind eltűnt,
Látható a bomba nyoma.
Égésnyomos füves puszta.
Katsu!
Bumm!
Ha neked ez kell, hát tessék!
Csak aztán meg ne égjél!
Megint csak vigyorogsz.
Mire készülsz most?
Katsu!
Bumm!
2010. április 22.
Te jóságos ég, miért írtam én ennyi borzalmat? xD Mint valami rossz fandom-dokumentumfilm egyik szegmense, olyanok ezek a versek. "Ne feledjük a Naruto-fandom poétáit sem, melyek közül kitűnik egy fiatal lány. Verseinek olvasása heveny röhögőgörcsöt váltott ki a mit sem sejtő emberekből."
És ezt egy napon írtam az előzővel. Sőt, még egy harmadik vers is van 22-ről! Rettenetes...
2017. november 14., kedd
Pein
Ki istenek az emberek fölött
s ember a Shinigami mögött,
Többen vagy, s mégis egyedül,
Jajj annak, ki ellened szegül!
Pein a nevetek, de Nagato vagy,
Egoista minden egyes szavad.
"Pein legyőzhetetlen! - mondjátok,
De nem igaz! majd meglátod.
Pein, szerencsés Pein!
Megkapjátok, ami neked kell.
Azonban egy rossz mozdulat,
És ti máris halott vagy.
Ajh, ne álljon búra a képed!
Ne aggódjatok, nem lesz véged!
Én Kicune megfogadom,
A Shippuudent átírom!
Ki istenek az emberek fölött
És ember a Shinigami mögött,
Többen vagy, de nem egyedül,
Jajj annak, ki ellened szegül!
2010. április 22.
Jéééézusom xD Ígérem, hamarosan befejezem ezeket a régi Narutós verseket, már nincs sok. Ez is tipikusan az az írásom, amire visszanézek, és a fejem már az első sor elolvasása után ritmikusan pattog az asztalon.
Nem mondom, hogy élvezzétek, inkább azt, hogy lássátok, miket írt egy 13 éves lány :D
s ember a Shinigami mögött,
Többen vagy, s mégis egyedül,
Jajj annak, ki ellened szegül!
Pein a nevetek, de Nagato vagy,
Egoista minden egyes szavad.
"Pein legyőzhetetlen! - mondjátok,
De nem igaz! majd meglátod.
Pein, szerencsés Pein!
Megkapjátok, ami neked kell.
Azonban egy rossz mozdulat,
És ti máris halott vagy.
Ajh, ne álljon búra a képed!
Ne aggódjatok, nem lesz véged!
Én Kicune megfogadom,
A Shippuudent átírom!
Ki istenek az emberek fölött
És ember a Shinigami mögött,
Többen vagy, de nem egyedül,
Jajj annak, ki ellened szegül!
2010. április 22.
Jéééézusom xD Ígérem, hamarosan befejezem ezeket a régi Narutós verseket, már nincs sok. Ez is tipikusan az az írásom, amire visszanézek, és a fejem már az első sor elolvasása után ritmikusan pattog az asztalon.
Nem mondom, hogy élvezzétek, inkább azt, hogy lássátok, miket írt egy 13 éves lány :D
2017. november 13., hétfő
Epelógus
Az életet én megjártam,
Többnyire csak gyalog jártam.
Gyalog bizon’,
Legföljebb ha autóbuszon.
Ez volt a bevezető,
Remélem tetszetős.
Öreg sem vagyok,
Ez tény vagyon.
Az eleje csak kamu.
Na bumm!
És most elmondok egy titkot,
Mert olyan kedvemben vagyok:
Ha nekem egyszer sok pénzem lesz,
Kiadom az ÉFK vékettőmet!
Ám egyelőre itt kushadok
A többi gyerek közt.
Ó, mily rémes!
Ez így nem rímes!
Na és akkor mivan?
Itachi teljesen kivan.
Kik hülyének, butának,
Nagy többségben lustának
Neveztek,
Kegyelmezz!
Nem kaptam én hírt-nevet,
Szerencsére egyest sem.
De remélem a jövőben
Engem is elismernek.
Addig is itt vagyok
És mangát olvasok.
Meg tanulok.
Irgalom!
Sajna versem végére értem,
Így el is búcsúzok szépen.
Sayonara!
Barom kacsa!
2010. február 8.
Ez a versem, ha lehet, még rettenetesebb mint az első :D Nem elég, hogy tele van erőltetett rímekkel (Sayonara/Barom kacsa, ez most komoly?), de átitatja a Naruto-mániám is.
Ha azon gondolkoztok, mi lehet az a bizonyos "ÉFK vékettő", hát, az egy vicckönyv-féleség volt, tele képregényekkel, marhaságokkal és az osztálytársaim rajzaival. Igazából még ma is nosztalgikus fellapozni, csak azt sajnálom, hogy nem írtam bele többet. :)
1. Mondolat
Miért félünk attól, hogy a robotok egyszer átveszik felettünk a hatalmat, ha nem panaszkodtunk, mikor a pénz tette ugyanezt?
Arra gondoltam, néhanapján megosztok pár egymondatos kis gondolatot. Tudom, hogy eredetileg a mondolat nem egy szép szó, de úgy gondoltam, ezekhez a kis bejegyzésekhez ez a szó illik a legjobban.
Arra gondoltam, néhanapján megosztok pár egymondatos kis gondolatot. Tudom, hogy eredetileg a mondolat nem egy szép szó, de úgy gondoltam, ezekhez a kis bejegyzésekhez ez a szó illik a legjobban.
2017. november 12., vasárnap
Szundi két apródja
Díler várának ormán
Egy kopjafa áll sután;
Tövében ült két lantos apród,
Kiknek szeméből a könny folyt.
Meglátta ezt Ali
(Nála állt a buli).
Szólt menten egy embernek,
Neki neve Követ lett.
"Követem, tudod jól,
Hogy a rádióm befuccsolt.
S mivel nem jön be a Muzsika tévé,
Az egyetlen esély
Iderendelni a két dalnokot.
Méghozzá most!"
"Pengetjük a lantot,
Gyászol minden szavunk,
De nédda' jön a Követ,
Kit Senki sem követ."
"Gyertek menten Alihoz!
Különben engem megkínoz!"
"Hagyjá' má', most gyászolunk,
Nem boldogságot ápolunk!"
"Ali gazdag, Ali jó!
(Igaz, nem szemrevaló.)"
"Szundi gyün a törpékkel,
Őt az álom soha nem hagyá el!
Ásításával széttöri a gátot,
Horkolásával felveri a világot!"
"Igen, Russzó maga ő,
Nem is az az úri Pörszl!
De miket is beszélek,
Így a halálba belépek!"
"Úgy kell neked,
Kis eretnek!"
"Kuss! szétreped a fejem!
Börtönbe veletek!"
"Haha, azt lesheted!
Mi lenni szellemek!"
2010. február 8.
Legelső versem, amit 13 évesen írtam. :) Rettenetesen büszke voltam rá, és úgy gondoltam, ez a "paródia" a világ legjobb és legviccesebb verse. Így visszagondolva jól tettem, hogy annak idején nem mutattam meg az irodalomtanáromnak.
Egy kopjafa áll sután;
Tövében ült két lantos apród,
Kiknek szeméből a könny folyt.
Meglátta ezt Ali
(Nála állt a buli).
Szólt menten egy embernek,
Neki neve Követ lett.
"Követem, tudod jól,
Hogy a rádióm befuccsolt.
S mivel nem jön be a Muzsika tévé,
Az egyetlen esély
Iderendelni a két dalnokot.
Méghozzá most!"
"Pengetjük a lantot,
Gyászol minden szavunk,
De nédda' jön a Követ,
Kit Senki sem követ."
"Gyertek menten Alihoz!
Különben engem megkínoz!"
"Hagyjá' má', most gyászolunk,
Nem boldogságot ápolunk!"
"Ali gazdag, Ali jó!
(Igaz, nem szemrevaló.)"
"Szundi gyün a törpékkel,
Őt az álom soha nem hagyá el!
Ásításával széttöri a gátot,
Horkolásával felveri a világot!"
"Igen, Russzó maga ő,
Nem is az az úri Pörszl!
De miket is beszélek,
Így a halálba belépek!"
"Úgy kell neked,
Kis eretnek!"
"Kuss! szétreped a fejem!
Börtönbe veletek!"
"Haha, azt lesheted!
Mi lenni szellemek!"
2010. február 8.
Legelső versem, amit 13 évesen írtam. :) Rettenetesen büszke voltam rá, és úgy gondoltam, ez a "paródia" a világ legjobb és legviccesebb verse. Így visszagondolva jól tettem, hogy annak idején nem mutattam meg az irodalomtanáromnak.
2017. november 11., szombat
BUMM! Egy bejegyzés!
Üdvözlet, virágszálak, hát ki tért vissza a feledés homályából? Hm? Hm?
Oh...
Hogy már senki sincs itt...
Na mindegy, nem baj. Mostantól fogva erre blogra fogom feltölteni eddigi verseimet, ami egy gyönyörű szép, naplementés füzetben van. Eddig összesen három versciklussal büszkélkedek (nem igaz, nem vagyok beképzelt), amiket szeretnék elektronikus formában is megőrizni.
Mivel a legtöbb oldal, amin fent vagyok, angol nyelvű, és a Merengő mostanában kicsit... hogy is mondjam... kihalt? úgy gondoltam, hogy ezt az ősöreg, poros kis oldalamat fogom megbízni a feladattal.
Ha még vannak itt héba-hóba régiek, nekik helló ismét, ha újak vagytok, helló <3 (igen, ti szívecskét kaptok), mindenki másnak pedig: gyerteeeeek, lécci, jó verseim vannaaaaak (asszem).
No jól van, vigyázzatok magatokra, hamarosan jelentkezem <3
~ kicuka
Oh...
Hogy már senki sincs itt...
Na mindegy, nem baj. Mostantól fogva erre blogra fogom feltölteni eddigi verseimet, ami egy gyönyörű szép, naplementés füzetben van. Eddig összesen három versciklussal büszkélkedek (nem igaz, nem vagyok beképzelt), amiket szeretnék elektronikus formában is megőrizni.
Mivel a legtöbb oldal, amin fent vagyok, angol nyelvű, és a Merengő mostanában kicsit... hogy is mondjam... kihalt? úgy gondoltam, hogy ezt az ősöreg, poros kis oldalamat fogom megbízni a feladattal.
Ha még vannak itt héba-hóba régiek, nekik helló ismét, ha újak vagytok, helló <3 (igen, ti szívecskét kaptok), mindenki másnak pedig: gyerteeeeek, lécci, jó verseim vannaaaaak (asszem).
No jól van, vigyázzatok magatokra, hamarosan jelentkezem <3
~ kicuka
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)